Új Blog + 4.rész

Sziasztok! nyitottam egy egy új blogot ami a Mikaelson család életét mutatja be az én elképzelésem szerint. Ha van kedvetek nézzetek be. A blogot IDE kattintva érhetitek el.
A fejezethez jó szórakozást kívánok. 2 komi és jön a kövi. :D Puszi

Story about my life

4.rész -  Meet the Devil

Elkezdett felém sétálni. Én hátráltam, amíg a falnak nem ütköztem. Azt hittem, hogy bántani fog. De nem! Egy csókot lehelt az ajkaimra, majd eltűnt. Lecsúsztam a fal mellet ülésbe és zokogásban törtem ki.

Az óráimon is csak a vörösen izzó szemeire tudtam gondolni. Amikor vége lett az összes órámnak, Ő a parkolóban várt rám.

- Gyere, hazaviszlek! - Sétált oda mellém.

- Nem! - vágtam rá rögtön.

- Elindulsz magadtól vagy én cipeljem az autóhoz a csinos kis hátsódat?! - Mit tehettem volna 15 éves fejjel? Beültünk a kocsiba és elindultunk. Már félúton jártunk, mikor megtörtem a csendet.

- Mi vagy te?! - Fordultam felé. 

- Gondoltam, hogy megkérdezed, de szerintem te sem akarod tudni. - Mosolyodott el. De hidd el, ez egy nagyon rideg és ijesztő mosoly volt.

- Mint barátnőd, jogom van tudni! - Néztem rá és még én is meglepődtem a határozottságon a hangomban. Lefékezett, úgy, hogyha nem lettem volna bekötve tuti kirepültem volna az autóból.

- Akkor ha már a 'barátnőm' vagy, be is mutathatlak az apámnak, igaz? - Rajzolt idézőjeleket a levegőbe. Félénken bólintottam. Megfogta kezem és a következő pillanatban már egy gyönyörű kastély előtt álltunk. - Apa! Vendéget hoztam! - Kiáltotta el magát, mikor beléptünk a házba. Egy 30-as férfi jelent meg előttem. Mivel hirtelen jött, ösztönösen Adamhez húzódtam, aki csak elmosolyodott a reakciómon.

- Üdvözöllek kis lány! Látom a fiam most sem nyúlt mellé. - Mért végig. Minden bátorságomat összeszedve kinyújtottam a kezemet.

- Alison Smith.

- Lucifer. - Csókolt kezet. Elkerekedett szemekkel néztem a "barátomra". Még mindig csak vigyorgott. Kikaptam a kezemet az ördégéből.

- Én megmondtam. - Suttogta a fülembe. Aznap már másodszorra kezdtem hátrálni, de az ajtó bezáródott. 

- Gyere, egyél velünk! - Mutatott az egyik ajtó felé Lucifer. A lábaim a földbe gyökereztek.

- Jajj már! - Sóhajtott a 'pasim', majd felkapott és becipelt az ebédlőbe. Letett az egyik székbe, saját maga pedig mellém ült, még a sátán az asztalfőnél foglalt helyet. Az egész asztal tele volt étellel (méghozzá jó nagy volt az asztal), de gondolhatjátok, hogy nem volt ét vágyam. - Egyél! - Suttogott nekem Adam. Nagy nehezen, de elkesztem enni.

- Na és mondd, Aly, hány éves vagy? - Kérdezte a Pokol Királya, miután mindnyájan jóllaktunk.

- Ti-tizenöt. - Dadogtam.Remek! Ad bátorításul átkarolt és magához húzott, de ez egy kicsit sem segített.

- Értem. De nekem most el kell mennem. Legyetek rosszak! - Ezzel eltűnt. Becsuktam a szemem, de mikor újra kinyitottam a világ leghelyesebb pasijának a szobájában voltam.

Vérvörös falak és vérvörös ágy. Hátborzongató. Mire észbe kaptam, már az ágyon feküdtem és azt vettem észre, hogy elkezdett csókolgatni. Próbáltam lelökni magamról, de nem jártam sikerrel. Erősebb volt nálam. Ütöttem, sikoltoztam, de mind hiába. Megszabadított mindkettőnket a gatyánktól és a felsőnktől. Végig csókolta a testem. Mikor megunta, letépte mindkettőnkről megmaradt ruhadarabokat és....megtörtént.....Életem egyik legrosszabb napja volt...