2012. december 23., vasárnap

6.rész

Sziasztok! Úgy terveztem, hogy csak az ünnepek után hozom a frisset, de mivel az egyik legjobb barátnőm állandóan nyaggatott, ezért itt az új :D Remélem tetszeni fog :D Puszi

Story About My Life
6.rész

A terhességem kiderülése után 1 hónappal volt "szerencsém" megismerkedni Adam legjobb haverjával, Kyle-al. Remélem nem kell mondanom, hogy egy Bukott Angyal.
Bunkó, egoista, de jól néz ki. Barna haj és barna szem.
Haver, komolyan egy 15 éves kiscsajtól lesz gyereked? - Kérdezte aznap már ezredszerre.
- Haver, mire megszüli 19 lesz! - Rántotta meg a vállát Adam.
- És nem vetél el? - Érdeklődött tovább a Bukott Angyal.  
- Ha egy alvilági lénytől terhes, már eleve nem vetélhet el. - Magyarázta unottan a gyermekem apja.
- Az szar! - Jelentette ki Kyle. - Nem tudom, én nem bírnám ki, ha egy szaros kis porongy lenne a nyakamon. Sajnállak haver!
- Valami gondod van a gyerekemmel? - Léptem be a szobába összefont karokkal.
- És ha igen, akkor mit csinálsz? - Fordult felém gúnyos mosollyal. Egyszer csak felemelkedett és neki csapódott a szemközti falnak.
- Upsz. - Kuncogtam. - Úgy látszik a kicsi nem szereti túlságosan, azt, ahogy beszélsz róla. - Ezzel nevetve kisétáltam. Azt hittem soha többé nem látom. Bazi nagyot tévedtem! Mert amikor a zuhany alatt álltam, egyszercsak belépett a fürdőszobába. Gyorsan leguggoltam és próbáltam minden lényeges részt eltakarni. Ő csak nyugodtan állt és nézett. Nem szólt semmit. A két perc kínos csendet ő törte meg.
- Csak nem zavarok? - Villantotta rám a hófehér fogsorát.
- Kimennél már végre? - Ordítottam rá.
- Bocsánat! - Emelte fel védekezőn a kezét, majd kisétált.
Felkaptam magamra a pizsamám s befeküdtem a pihe-puha ágyikóba.
Őt perc múlva éreztem, hogy egy kar fonódik körém.
- Hogy vagytok? - Súgta a fülembe Adam.
- Én tíz perccel ezelőttig jól voltam, a pici gondolom meg remekül. - Válaszoltam. 
- Ja, hallottam Kyletól a fürdőszobás incidenst. - Nem láttam az arcát, de éreztem, hogy vigyorog.
- Megtudnálak ölni a drágalátos kis haveroddal együtt! - Löktem le az ágyról. Ő ezen csak jót nevetett és vissza mászott. - Mior mehetek végre haza? - Suttogtam.
- Soha. - Kapta fel a vizet és kisétált. Egy könnycsepp követte a másikat.
Egy hét múlva Kyle elhozta a "barátnőjét". A lányt Sarah Pietersonnak hívták és 16 éves volt. Ő is hasonlóképpen járt, mint én csak annyi volt a különbség, hogy őt Kyle tartotta fogva és hogy ő nem volt terhes. Alapjában véve kedves lány volt, csak az a szemét állandóán bántotta, ami meg is látszott. Az egész testét kék-zöld foltok borították, de ő ennek ellenére mosolygott. Nem mutatta ki, hogy fájt volna neki.
- Sarah! Hozz nekem azonnal egy kávét! - Mondta parancsolóan Kyle. A lány sietve elindult a konyha felé. Hitetlenkedve ráztam a fejem. Már épp elkezdtem volna oltani a Bukott Angyalt, mikor Ad lefogta a kezem.
- Menj és segíts neki, mielőtt a pincében kötsz ki! - Mosolygott rám hidegen.
Elindultam a konyha a felé.
- Köcsög buzi! - Morogtam, de sajnos nem elég halkan, mert Adam hirtelen előttem termett és akkora pofont kaptam, hogy a szoba másik végében kötöttem ki.
Tíz perc múlva már a pincében üldögéltem és közben dúdolgattam.      
  
            

2012. december 7., péntek

5.rész

Sziasztok! Meghoztam a következő fejit, remélem tetszeni fog. :D

Story About My Life
5.rész - New Life

Pánikba estem.Gyorsan felkaptam magamra a ruháimat - miközben nem bírtam abba hagyni a bőgést - és indult volna kifelé, de nem tudtam merre kell menni. Ő csak jót nevetett rajtam és egy boxeralsóban jött utánam.
- Hova hova? - Kérdezte egy gonosz mosoly kíséretében.
- Dögölj meg! - Dobtam felé egy vázát. Sajnos elkapta.
- Szerintem nem akarsz egy romhalmazban élni. - Megtorpantam, majd lassan felé fordultam.
- Hogy érted azt, hogy 'élni'? ÉN NEM FOGOK ITT MARADNI!! - Ordítottam magamból kikelve.
- Ó, dehogynem! - Hisztirohamot kaptam. Azt hittem csak viccel. De nem! Most 19 vagyok és még mindig itt élek. Eleinte nem tettem azt amit mondott, de megkaptam érte a büntetésem.
Ilyenkor megvert és bezárt egy hétre a pincébe. Többször is megerőszakolt. UTÁLOM! Egyszerűen utálom! Már csak reménykedhetek, hogy nem találja meg a naplómat. Mert, ha megtalálja, még az is meglehet, hogy megöl.
- Mit csinálsz? - Lépett be egyszer a szobámba.
- Pont azt! - Vágtam oda flegmán, mire elmosolyodott.
- Drágám, szeretnél még egy hetet a pincében? - Nézett rám fenyegetően.
- Még az is jobb lenne, mint hogy még egyszer egy ágyban kössek ki veled! - Tudtam, hogy én fogok kijönni rosszul, de muszáj volt kimondanom.
- Csak azt ne mondd, hogy nem élvezed ezt! - Közel jött hozzám és megcsókolt. - Vagy ezt! - Ezután a nyakamat csókolgatta.
- Hagyj békén! - Próbáltam ellökni magamtól ellökni, de hiába. Túl erős volt. Miután kiment zokogva rogytam le az ágyamra. - Miért én? Miért pont ÉN? - Kiáltottam a plafont nézve.
Három héttel az elrablásom után...
Reggel hánynom kellett. Futottam a vécébe. Kb. fél órát ott töltöttem és vártam, hogy végre abbahagyjam a hányást. Ekkor jelent meg az elrablóm. 
- Jól vagy? - Kérdezte.
- Voltam! - Vágtam rá, de csak egy grimaszt kaptam válasznak. - Van terhességi tesztetek valahol? - Kérdeztem hirtelen.
- Az meg minek? - Nézett rám zavartan.
- Minek?! Annak, hogy közvéleménykutatást tartsak! Szerinted minek?! - Förmedtem rá.
Fél óra múlva a fürdőszobában ültem kezemben a teszttel és vártam, hogy megjelenjen az eredmény. Holt sápadtan sétáltam ki a folyosóra. 
- Na? Mondd már! - Sürgetett. Némán a kezébe nyomtam a tesztet és erőtlenül bevonszoltam magam a szobámba.
Ebéd...
- Apa, mit szólnál, ha azt mondanám, hogy......nagyapa leszel? - Nézett apjára Adam félőn.
Lucifer először mérgesen méregetett minket.
- Lesz egy unokám? - Kérdezte meghatódva. Nagy kő esett le a szívemről. - Ugye tudod, hogy 4 év múlva szülsz? - Mondta mintegy mellékesen.
- 4 év?! Én annyit nem bírok ki!! Nem! Nem, nem, nem és nem! Ez egyszerűen nem fog menni! - Kiabáltam kétségbeesetten.
- Ki fogod bírni. - Jegyezte meg szárazon Adam. 
- Szüld meg te! - Mutattam rá mérgesen. Védekezőn felemelte a kezét.
- Nyugi! - Válaszolt.
- Nem fogom kibírni! - Hajtom le a fejem.
- Kénytelen leszel! - Rántotta meg a vállát életem tönkre tevője.
- De.. - Kezdtem kifogyni az érvekből.
- Pofa be és egyél! - Kezdett dühös lenni.
- Igaza van kislány! Egyél! Szüksége van rá a babának! - Mondta kedvesen az ördög.
Ebéd után bezárkóztam a szobámba és elfeküdtem aludni. Szinte azonnal az álmok világában jártam.
Ekkor még nem tudtam mekkora fájdalmak várnak még rám...