7.rész

Sziasztok! Meghoztam a frisset, remélem tetszeni fog! Bianka, remélem örülsz :D Puszi

Story About My Life

7.rész

Komolyan mondom nektek, Adam sokkal rosszabb, mint maga Lucifer!

Mikor Ad bezárt a pincébe, Lucifer állandóan vitte nekem a kaját és sunyiban kiengedett.

Volt amikor ketten kártya partyztunk a pincében. 

- Szerinted mikor mehetek haza? - Kérdeztem az egyik alkalommal.

- Nem tudom. - Nézett rám őszinte sajnálattal a szemében. 

Ez után néma csendben kártyáztunk tovább.

Furcsa, de a pincében töltött időt sokkal jobban élveztem, mint a felettem lévő luxust.

Ott lent legalább nyugtom volt.

Tudjátok nekem van egy húgom, Melissa. Most 13 éves. A bátyám, Thomas, 21. A nevelőanyámat Jessica-nak hívják. Odavan apuért. Melissával úgy bánik, mint egy hercegnővel, Thomas pedig mindent megkap. Engem persze utál.Talán azért, mert eleinte nem tetszett, hogy az apám nyakán lóg és ezt meg is mondtam neki (Na jó egy kicsit durvább szavakkal, de ezt inkább nem részletezem). Apu persze nem hitte el neki, hogy apuci pici lánya úgy beszél vele, mint egy kutyával. Lett is belőle nagy veszekedés. De végül - sajnos - kibékültek. 

Szerintem már feladták a reményt, hogy megtalálnak.

Ez van, ha az ember összeszűri a levet az ördögfiával.

- Mi gondolkodsz annyira? - Ült le egyszer mellém az elrablóm.

- A családomon. - Válaszoltam nagyot sóhajtva. Ebből rájött, hogy nagyon hiányoznak nekem.

- Szívem, nem lennél itt, ha nem lettél volna annyira makacs. - Símitott végig az arcomon.

- Akkor sem kellett volna elrabolnod! - Kiáltottam.

- Fogd be! - Mondta dühösen.

- Elegem van! Elegem van belőled! Mikor mehetek végre haza! - Sírtam el magam. 

- Most már ez az otthonod, ha tetszik, ha nem! - Kapott fel és levitt a pincébe, hogy még egy hetet töltsek ott, egyedül.